Szolnokon újabb országos Paktumtalálkozóra került sor

A szolnoki Foglalkoztatási Paktum szervezésében idén Szajolban került sor a megyei jogú városok részére a TOP-6.8.2 projekt keretében szervezett Paktum-konferenciára 2020. szeptember 09.-10.-én.

A konferencia célja – az eddigiekhez hasonlóan – a megyei jogú városok tapasztalatainak, jó gyakorlatainak egymással történő megosztása és a köztük kialakuló hálózatépítés mellett a megyei jogú városokban zajló paktumok eredményes együttműködési példáinak bemutatása volt.

A bevezető-köszöntő után az első napon a Miskolc MJ Város Paktuma mutatkozott be.  A korábbi években ott a projekt megvalósítás jelentős lemaradásban volt, de most a paktum arról számolt be, hogy sikerült a lemaradást behozni. Ez elsősorban a Miskolc Holdingon belüli cégek által vállalt nagyobb szerepvállalásának köszönhető, melynek következtében nőtt a gazdaságfejlesztési terület szerepe a térségi foglalkoztatásban és a foglalkoztatási együttműködésekben.  A város foglalkoztatási helyzete most is magán viseli mindazokat a jellemzőket, mely a térség foglalkoztatásában kihívásként jelentkeznek, úgymint a munkaerő megtartása (a vállalathoz való kötődés kialakítása), fiatal munkaerő bevonzása és a vállalati rendszerbe való beépítése, korszerű HR tevékenységek a vállalati rendszerbe való beépítése. A paktum most részletesen beszámolt a végzett tevékenységéről, kiemelve a helyben végzett és a külső helyszíneken folytatott munkaerő-piaci szolgáltatások (mentorálások, pszichológiai és egyéb tanácsadások), szerepét, és a jó gyakorlatokat.

Ezt követően az országban működő paktumok jó gyakorlatainak bemutatása következett.

Elsőként Békéscsaba Járási Foglalkoztatási Paktuma osztotta meg tapasztalatait, a helyi munkaerőpiac sajátosságaira kínált megoldásaikat. A békéscsabai járás 15 településből áll, közel hatvanezres lélekszámmal, és sajátosságaként elmondható, hogy az átlagbérek jelentős arányban, akár 50%-al is elmaradnak a környező járások átlagától.

Tatabányán a megosztott paktum időszak alatt először egy mentor klubot alakítottak ki és ezzel együtt egy széles körű szolgáltatási csomagot állítottak össze, melyben álláskeresési tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás és az életvezetési tanácsadás kapott szerepet, majd a paktum második időszakában ezt továbbfejlesztve egy kompetenciafejlesztő csomagot hoztak létre, melyet az álláskeresők és a vállalkozások is egyaránt igénybe vehetnek. Jó gyakorlatként megvizsgálták a generációs különbségeket a munka világában és ennek mentén próbálták őket vissza/beilleszteni a munkaerőpiacra.

Az első nap programját az egri paktum néhány diasora zárta, melyben az Egerben történt jó gyakorlatok bemutatására összpontosítottak.  Magas volt a városban a képzésekbe bevontak száma, mert a pályázati támogatás lehetővé tette, hogy – számos paktummal ellentétben – itt nagy létszámban valósulhattak meg a ZF Hungária igényeihez alkalmazkodva a projekt keretein belül betanító jellegű képzések. Ezen pozitívumok mellett az egri paktum létrehozott egy munkacsoportot is, melynek keretében általános iskolák 7-8 osztályos tanulóit látogatták meg a város és környező települések cégeivel karöltve pályaválasztási-pályaorientációs tanácsadás kapcsán, hogy segítsenek eligazodni a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A munkacsoport nem csak a kisiskolásokat támogatta, megszólította azokat az egyetemi és főiskolai felvétel előtt állókat is a felsőfokú intézmények ponthatárait kihirdető „PONT OTT Party”-k  keretében, akik sajnálatos módon az adott évben nem kerültek be valamelyik általuk választott felsőoktatási intézménybe.

Immár a konferencia második napján a Kecskeméti Paktum a generációs különbségek vizsgálata mentén a szenior korosztályra helyezte a hangsúlyt jó gyakorlatainak kialakítása terén. Ők ugyanis egy külön kollégát foglalkoztatnak annak érdekében, hogy összegyűjtse azon szeniorokat, akik nyugdíjas éveikben még elfoglaltságra vágynak, megfelelő tudással, tapasztalattal, motivációval rendelkeznek és hiánypótló szolgáltatásokat tudnának nyújtani. Ilyen például a „hivatásos nagyszülő program” vagy az egyedül élő idős emberek meglátogatása. A másik jó gyakorlat a város életében az évente történő munkaerő-piaci felmérés, mely segíti a vállalkozásokat eligazodni az adott helyzetben. Ez minden évben kiértékelésre kerül és megvitatják a paktum tagjai a tapasztalatokat illetve megbeszélik az esetleg szükséges lépéseket.

Kecskemétet a Salgótarjáni Paktum követte, akiknél az egyik jó gyakorlat a paktumiránytű volt. Elkészítettek egy ábrát a Salgótarjánon kívül működő vállalkozások számára, hogy adott vállalkozás típusok melyik paktumot tudják felkeresni, valamint szakmai anyagokat készítettek, melyek szintén az eligazodást segítették. Létrehoztak egy kompetencia kézikönyvet is, a tanulni vágyók számára, hogy a számukra megfelelő képzésre tudjanak jelentkezni,  így csökkentve a lemorzsolódás esélyét. A képzésekkel párhuzamosan elindították a mentori programot is, melynél egyedi módon, teljes munkaidőben, de rugalmas módon foglalkoztatták mentoraikat. Rugalmas munkaidőben mentek házhoz a mentorok, kikerülve annak lehetőségét, hogy az ügyfél egyéb elfoglaltságra hivatkozva ne tudjon részt venni a programban.

A napot – egyben a konferenciát – Szolnoki Paktum zárta, ahol kiemelt hangsúlyt kapott a szolnoki életpálya modell bemutatása. Ez egy olyan összehangolt cselekvési program, amely komplex módon segíti a tehetséges, képzett emberek, különös tekintettel a fiatal szakemberek, diplomások Szolnok városban maradását. Emellett a vállalkozások részére gazdaságfejlesztő eszközök létrehozásával is próbálják támogatni a várost. Ilyen pl. a vállalkozói reggelik, workshopok megrendezése, lebonyolítása, gazdaságfejlesztési portál és befektetői kiadványok létrehozása, valamint befektetői és üzleti konferencia megszervezése.

Sajnos az Irányító Hatóságtól – az előzetes ígéretekkel ellentétben – ezen a konferencián nem jelent meg senki a jelenlegi vírushelyzetre hivatkozva, így a résztvevők a projekttel kapcsolatos kérdéseiket elektronikus úton tudják feltenni az illetékes hatóságnak.